Alig egy hónapja már rekorddal is büszkélkedhet az az embrióátültető állomás, amely a közelmúltban kapott működési engedélyt a Kaposvári Egyetemen a megyei kormányhivataltól.
A Zomborszky Zoltán tanszékvezető állatorvos vezette biotechnikai létesítmény mind az oktatást, mind a kutatás-fejlesztést, mind pedig a szolgáltatást, azok egységét is jól szolgálja.

– Legjobb tudomásom szerint rekordnak számít, hogy egyetlen állatból, egy 19 hónapos üszőből 31 kiváló minőségű embriót sikerült nyernünk – mondta el megkeresésünkre Zomborszky Zoltán tanszékvezető állatorvos, a szarvasmarha embrióátültető állomás szaktechnikai üzemeléséért felelős vezetője. – Az állomás létesítését Borbás Zoltán kancellár, aki egyébként szintén állatorvos, indította el, s az egykori vágóhíd szociális épületét alakították át a Fészerlak felé vezető úton. A Kaposvári Egyetem szorosan együttműködik Zubor Tiborral az embrióátültetés területén, aki évtizedek óta végzi ezt a tevékenységet vállalkozásban. 

Novemberben kapta meg a Somogy Megyei Kormányhivataltól a hivatalos működési engedélyt a Kaposvári Egyetem a többcélú biotechnikai létesítmény működtetésére. Az engedély egyelőre holstein fríz, magyartarka és Murray Grey szarvasmarha fajtákon teszi lehetővé az embrióátültetés alkalmazását, ám a későbbiekben a fajtaválaszték bővítését is tervezik az egyetemen. Somogyban az ilyen fajtákat tartó öt gazdaság már jelezte együttműködési szándékát, a transzfer programokhoz donorokat, vagyis „adományozókat”  és recipienseket, vagyis fogadó állatokat is rendelkezésre bocsátanak majd. Az egyetemen belül a létesítmény a képzés és továbbképzés mellett, a kutatás (lombikborjú előállítás), de elsősorban a gyakorlat felé nyitás korszerű műhelyeként szolgálja az állattenyésztést.

Miért van szükség embrióátültetésre az állatvilágban?

– Az a laikusok számára is nyilvánvaló, hogy a tehén csak akkor ad tejet, ha előtte borjadzik – tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állattenyésztési Igazgatósága. – A tejtermelés gazdaságossága szempontjából elsődleges, hogy a tehén hasznos élettartalma alatt hányszor, és milyen időközökkel borjadzik. Egy átlagos tehén átlagosan kevesebb mint három borjút ellik. Ez a limitált szaporodási kapacitás növelhető meg embrióátültetés segítségével, amikor a nőivarú egyedet ciklusa alatt többszöri petesejt termelésre késztetik. Így az egy kiváló tehéntől származó utódok száma nagyságrenddel is emelkedhet. A gondosan szelektált donorok magasabb genetikai és termelési potenciálja miatt az így előállított utódok gazdaságosabban termelnek, fiaik pedig termékenyítésbe vont bikaként az utódnemzedékek minőségjavulását szolgálják.